Tájékoztató · a 2026. november 10-én hatályos szabályok
Mit vezethetsz a jogosítványoddal, mennyit húzhat az autód, és mire figyelj az úton. Minden pontnál ott a jogszabály; vitában a Nemzeti Jogszabálytár hatályos szövege az irányadó.
A vontatás szabályosságát két külön mércével kell vizsgálni, és mindkettőnek teljesülnie kell. A jogosítványnál a forgalmi engedélyekben szereplő megengedett legnagyobb össztömegek, a műszaki feltételnél a pótkocsi tényleges tömege számít.
A KRESZ 48. § (11) szerint csak olyan pótkocsi vontatható, amelynek vontatását a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel engedélyezték; ez a bejegyzés a forgalmi O.1 és O.2 rovata. A 6/1990. KöHÉM rendelet 21–22. §-a a pótkocsi össztömegéről szól, ez pedig a KRESZ fogalommeghatározása (1. számú függelék u) pont) szerint a jármű saját tömegének és a rakománynak az együttes, tényleges tömege, nem a megengedett legnagyobb össztömeg. Ezért a műszaki feltételnél a pótkocsi tényleges tömege számít (így értelmezi a kreszvaltozas.hu és a tanulovezeto.eu is). A jogosítványnál viszont a 326/2011. Korm. rendelet kifejezetten a megengedett legnagyobb össztömegekről beszél, ezért ott mindig a forgalmiban szereplő értékekkel kell számolni (Opal Autósiskola).
Az autó forgalmijában: megengedett legnagyobb össztömeg (F.2) 1950 kg, saját tömeg (G) 1550 kg, fékezett vontatható tömeg (O.1) 1200 kg. A pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege 1500 kg, saját tömege 400 kg.
A jogosítvány szempontjából a pótkocsi 1500 kg-os, terheléstől függetlenül. Ez nehéz pótkocsi, de nem nagyobb az autó saját tömegénél (1500 ≤ 1550 kg), és a két megengedett legnagyobb össztömeg összege 1950 + 1500 = 3450 kg, ami nem több 3500 kg-nál. Ezért B-vel vezethető. Ha az autó saját tömege 1500 kg alatt volna, vagy a két össztömeg együtt meghaladná a 3500 kg-ot, B már nem volna elég: a kalkulátor megmutatja, hogy ilyenkor B + 96 vagy BE kell.
Műszakilag vontatható üresen (400 kg), vagy legfeljebb 1200 kg tényleges tömegig rakodva, vagyis legfeljebb 800 kg rakománnyal, pedig a saját forgalmija szerint 1100 kg-ot is elbírna. A rakományt friss mérlegjegy vagy a csomagoláson feltüntetett tömeg igazolja (pl. 6 zsák × 25 kg cement = 150 kg).
A kategóriát mindig a két forgalmi engedélyben szereplő megengedett legnagyobb össztömeg (F.2) és a vontató saját tömege (G) dönti el. A rakomány itt nem számít.
2. melléklet 9. pont b).
2. melléklet 9. pont c). A saját tömeges feltétel magyar szabály, az uniós irányelvben nincs benne (miért?).
8. melléklet, 96-os kód. Külön képzés és vizsga (KAVK 2024).
2. melléklet 10. pont. A 3500 + 3500 kg-os szerelvényhez ez kell.
2. melléklet 12. pont. C1-es vontató: 3500 kg feletti, legfeljebb 7500 kg-os gépkocsi.
A C1E és a CE a BE-t is magában foglalja (2006/126/EK 6. cikk). B kategóriával két év után belföldön vezethető 3500–4250 kg-os alternatív üzemanyagú jármű is, de csak pótkocsi nélkül (Economx).
Az első nemzetközi kategória megszerzésétől számított két évig a jogosítvány kezdő vezetői engedély, és ezzel a B kategóriával pótkocsi nem vontatható. A rendelet a könnyű pótkocsira és a 96-os kódra sem tesz kivételt. BE vizsgára is csak a kezdő minősítés megszűnése után lehet menni.
Forrás: 326/2011. Korm. rendelet 6. § (1)–(2); 24/2005. GKM rendelet 10. § (2) d). Bővebben: Tanulóknak.
Egyes autók, főleg a 4×4-es terepjárók, műszakilag többet vontathatnak a saját tömegüknél: a forgalmiban az O.1 nagyobb, mint a G. Könnyű ilyenkor arra jutni, hogy „belefér a 3500 kg-ba, tehát B-vel mehet”.
Ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nagyobb a vontató saját tömegénél, a B kategória feltétele nem teljesül, a 96-os kód pedig csak 3500 kg feletti szerelvényre szól. Ezért BE kell akkor is, ha a szerelvény együttes össztömege nem éri el a 3500 kg-ot. Amit az autó műszakilag elhúz, azt a vezető nem biztos, hogy B-vel húzhatja.
Gyakran olvasni, hogy „B-vel bármilyen nehéz pótkocsi mehet, ha a két össztömeg együtt nem több 3500 kg-nál”. Ez az uniós szabályra igaz, a hatályos magyarra nem.
Az uniós irányelvben (2006/126/EK) a B kategóriánál nehéz pótkocsival valóban csak a 3500 kg-os együttes határ szerepel. A korábbi irányelv (91/439/EGK) még azt is előírta, hogy a pótkocsi ne legyen nehezebb a vontató saját tömegénél, és Magyarország a 2013-as átültetéskor ezt a feltételt megtartotta.
A hatályos magyar rendelet (326/2011. Korm. rendelet 2. melléklet 9. pont c)) szerint a B kategóriával 750 kg feletti pótkocsi akkor vontatható, ha a szerelvény legfeljebb 3500 kg, „feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját tömegét”. Közúti ellenőrzésnél ez a magyar rendelet az irányadó.
A gyakorlatban: ha a pótkocsi forgalmi szerinti megengedett legnagyobb össztömege nagyobb az autó saját tömegénél (G), B-vel akkor sem vezethető, ha a két össztömeg együtt 3500 kg alatt marad; ilyenkor BE kell (lásd a terepjáró-csapdát). A 96-os kódnál a 8. melléklet ilyen feltételt nem említ.
Változhat: az új uniós jogosítvány-irányelvet ((EU) 2025/2205) 2028. november 26-ig kell átültetni. Hogy a magyar saját tömeges feltétel ezután is megmarad-e, ma még nem tudni.
A pótkocsi tényleges tömege (saját tömeg + rakomány) nem haladhatja meg a vontató forgalmijába bejegyzett vontatható tömeget: fékezett pótkocsinál az O.1, fék nélkülinél az O.2 értéket.
KRESZ 48. § (11); 21. § (1)A tényleges tömeg a pótkocsi saját megengedett legnagyobb össztömegét sem lépheti túl.
6/1990. KöHÉM 19. §Fék nélküli pótkocsi legfeljebb 750 kg lehet, és össztömege a vontató 68 kg-mal növelt saját tömegének a felét sem haladhatja meg.
6/1990. KöHÉM 21. § (3)Általános határok: a pótkocsi össztömege legfeljebb a vontató személyautó össztömege, tehergépkocsinál annak 1,4-szerese (21. § (2)), ráfutófékes pótkocsinál legfeljebb a vontató össztömegének háromnegyede (21. § (4)). Az össztömeg itt mindkét járműnél a tényleges tömeg (KRESZ 1. számú függelék u) pont): egy üres autó után kevesebb húzható, mint egy megrakott után. Európai típusbizonyítványos járműnél a vontatható tömeget e két határ figyelmen kívül hagyásával, a típusjóváhagyás szerint kell megállapítani (22. § (2)), így ezek a határok gyakorlatilag csak a régebbi autókra vonatkoznak.
6/1990. KöHÉM 21. § (2) és (4), 22. § (2)A gyártói szerelvény-össztömeget (F.3 / CoC) és a vonóhorog támasztó terhelését is be kell tartani. A megengedett érték a vonóhorog és a pótkocsi kapcsolófejének adattábláján áll, a kettő közül a kisebb számít; a megrakott pótkocsi orrsúlya ennél nem lehet több. A kalkulátor ezt is ellenőrzi, ha megadod a két adatot. Hogyan mérd és állítsd be: Orrterhelés a gyakorlatban.
Gyártói adat; 6/1990. KöHÉM 23. § (1)Gépkocsival egyszerre egy pótkocsi vontatható.
6/1990. KöHÉM 21. § (5)| Méret | Határérték | Jogszabály |
|---|---|---|
| Személygépkocsi pótkocsijának (pl. lakókocsinak) magassága a rakománnyal együtt | legfeljebb 3,00 m | KöHÉM 5. § (2) |
| Egyéb jármű (pl. tehergépkocsi pótkocsija) magassága a rakománnyal együtt | legfeljebb 4,00 m | KöHÉM 5. § (2) |
| A rakomány magassága a járművel együtt | legfeljebb 4,00 m | KRESZ 47. § (2) f) |
| Szélesség (a motorkerékpár pótkocsija kivételével) | legfeljebb 2,55 m | KöHÉM 5. § (1) |
| Fokozott hőszigetelésű felépítmény (pl. hűtőpótkocsi) szélessége | legfeljebb 2,60 m | KöHÉM 5. § (1) |
| Egy jármű hossza (pl. a pótkocsi önmagában) | legfeljebb 12,00 m | KöHÉM 5. § (3) |
| Gépkocsiból és egy pótkocsiból álló szerelvény hossza (a túlnyúló rakomány nélkül) | legfeljebb 18,75 m | KöHÉM 5. § (4) |
A magasságról két előírás szól. A 6/1990. KöHÉM rendelet 5. § (2) a jármű magasságát korlátozza: a személyautó pótkocsija legfeljebb 3,00 m, más jármű legfeljebb 4,00 m magas lehet. A KRESZ 47. § (2) f) a rakományról szól: a rakomány magassága a járművel együtt legfeljebb 4,00 m. A közértelmezés, és ezért a kalkulátor is, a 3,00 m-es határt személyautó mögött a rakománnyal együtt alkalmazza; lakókocsinál a tetőre tett csomag is beleszámít. A szerelvény hossza viszont a túlnyúló rakomány nélkül értendő, arra lent külön szabály vonatkozik. A 4,00 m magasságot vagy a 2,6 m szélességet meghaladó jármű túlméretesnek minősül, és csak külön engedéllyel közlekedhet (36/2017. NFM rendelet).
Alapszabály: a rakomány a járművön, illetve a rakfelületén nem nyúlhat túl. Ha a rakomány mérete miatt ez nem tartható, nyitott rakfelületű pótkocsin kinyúlhat:
KRESZ 47. § (2) g), (5)Hátra legfeljebb 2 m-re, de legfeljebb a rakfelület hosszának feléig; előre legfeljebb a jármű elejéig; oldalra úgy, hogy a rakomány és a jármű együtt legfeljebb 2,50 m széles legyen.
KRESZ 47. § (5)A pótkocsit vontató autó rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.
KRESZ 47. § (5)A túlnyúló rakományt legalább 40 × 40 cm-es piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval vagy táblával kell jelölni; éjjel és rossz látási viszonyok között hátra piros lámpával és piros fényvisszaverővel is.
KRESZ 47. § (6)Pótkocsival a sebességhatár a vontató tömegétől független: a személyautóra is ugyanaz vonatkozik, mint a kisteherautóra.
80 km/óra pótkocsival
pótkocsi nélkül 13070 km/óra pótkocsival, akkor is, ha a tábla többet enged
pótkocsi nélkül 110 / 90, vagy amennyit a tábla enged50 km/óra pótkocsival, akkor is, ha a tábla többet enged
pótkocsi nélkül 50, vagy amennyit a tábla engedSokan itt kapnak büntetést. A nagyvárosok bevezető útjain gyakran lakott területen belül is 70 vagy 80 km/órát enged a tábla, de pótkocsival itt is legfeljebb 50 km/óra mehetsz.
A KRESZ 26. § (2) szerint ha a „Sebességkorlátozás” tábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, azzal csak személyautó, motorkerékpár és 3500 kg-nál nem nehezebb gépkocsi mehet. A gépkocsiból és pótkocsiból álló szerelvényt ez nem említi, rá a 26. § (1) b) pontja vonatkozik: lakott területen 50, lakott területen kívül 70, autópályán 80 km/óra.
Ugyanez lakott területen kívül: 100-as tábla mellett is legfeljebb 70 km/óra. Az alacsonyabb sebességet jelző táblát viszont pótkocsival is be kell tartani: ha a tábla 30-at ír, akkor 30.
Forrás: KRESZ 26. § (1) b) és (2).
A Németországból behozott utánfutók és lakókocsik papírjaiban és hátulján gyakran ott a német 100 km/órás engedély nyoma, és ez néha a magyar forgalmi engedélybe is átkerül. Magyarországon ettől nem mehetsz gyorsabban: a KRESZ 26. § (3) csak az általánosnál alacsonyabb bejegyzett sebességet teszi kötelezővé, a magasabb bejegyzés a 80 / 70 / 50 km/órás határt nem emeli meg.
Külföldön az ottani szabály érvényes, nálunk a magyar. Bővebben: Külföld, a német 100-as plakett és a 100-as bejegyzés.
Ha nem pótkocsit, hanem elromlott autót vontatsz kötéllel vagy rúddal (KRESZ 26. § (1) d) és 57. §):
A díjkategóriát a forgalmi engedély adatai döntik el: a járműkategória (J), az össztömeg és a személyek száma a vezetővel együtt (S.1). A pótkocsi díja a vontatótól függ.
Személygépkocsi (M1, M1G), legfeljebb 3500 kg, a vezetővel együtt legfeljebb 7 személy. A pótkocsi is D1-es: nem kell rá külön matrica.
A pótkocsira U kategóriás matrica kell, a vontató rendszámára is megváltható.
A 3,5 t feletti tehergépkocsi és busz a vontatmányával együtt megtett úttal arányos e-útdíjat fizet. A lakóautó nem tartozik ide.
Ha a forgalmiban a műszakilag megengedett össztömeg (F.1) eltér az F.2-től, például visszaminősített lakóautónál, a kalkulátor az útdíjhoz az F.1-et használja. Forrás: 45/2020. ITM rendelet, Nemzeti Útdíj.
3,5 t
Ha a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege 3,5 t fölött van, áruszállításnál menetíró kell (2. cikk (1) a) pont).
2,5 t
2026. július 1. óta nemzetközi áruszállításnál és kabotázsnál már 2,5 t felett is kell (2. cikk (1) aa) pont). Kivétel például a 3,5 t-ig, nem díjazásért, saját számlára végzett szállítás, ha a vezetés nem fő tevékenység (3. cikk ha) pont).
7,5 t
Nem kereskedelmi célú szállításnál, például lakókocsival nyaraláskor, 7,5 t-ig nem kell menetíró (3. cikk h) pont).
2,5 t
Ha tehergépkocsival vagy tehergépkocsi és pótkocsija szerelvényével díj ellenében szállítasz árut, 2,5 t felett engedély kell, belföldön és nemzetközi forgalomban is; a pótkocsit is bele kell számolni. Magáncélú vontatásra ez nem vonatkozik (261/2011. Korm. rendelet 3. § (1) a), 7. § (2); Fejér Vármegyei Kormányhivatal).
A pótkocsinak saját rendszáma és érvényes műszaki vizsgája kell legyen.
A pótkocsira is kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni.
Pótkocsinál az adó alapja a saját tömeg, növelve a terhelhetőség (raksúly) felével. Lakókocsinál (lakópótkocsinál) csak a saját tömeg (1991. évi LXXXII. törvény 6. § (2)–(3)).
Tehergépkocsiból és pótkocsiból álló szerelvényen, ha a megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg, legalább 6 kg-os porral oltó kötelező. A rendelet a tehergépkocsi mellett a „tehergépkocsiból és pótkocsiból […] álló járműszerelvényt” is megnevezi, ezért szerelvénynél az együttes megengedett legnagyobb össztömeg számít. Személyautóból és pótkocsiból álló szerelvényre ez nem vonatkozik (6/1990. KöHÉM 107. § (1)).
Utánfutóhoz és lakókocsihoz 3500 kg-ig nem kötelező. Éket csak a 3500 kg-nál nagyobb megengedett legnagyobb össztömegű járművön kell tartani, és azon a gépjárművön, amely 3500 kg-nál nehezebb pótkocsit vontathat (6/1990. KöHÉM 104. §). A fék gyártója viszont előírhatja: miért érdemes mégis kettőt tartani.
Hogy mit érdemes rendszeresen átnézni a pótkocsin, és mit jelentenek a gyakori hibák: Karbantartás és hibaelhárítás.
A kalkulátor a hatályos szabályokkal számol. Ha az alábbiak közül valami hatályba lép, a kalkulátort is frissíteni kell.
A kormány KRESZ-módosítást jelentett be, főként az elektromos rollerekre (Portfolio). A tervezetet 2026. november 5-ig bocsátották társadalmi egyeztetésre (kormany.hu); 2027. január 1-jén lépne hatályba. A pótkocsis vontatást nem érinti.
A társadalmi egyeztetés lezárult, a módosítás nem hatályosMenetíró a 2,5 t feletti nemzetközi árufuvarozásban.
HatályosPótkocsis szerelvénnyel autópályán, autóúton és lakott területen kívül 90 km/óra, lakott területen 50 (a tervezet 39. § (2)). A kormány nem fogadta el; az új kormány saját tervezetet készít. Részletek és változáskövető: Új KRESZ: mi változhat a vontatásban?
Nem lépett hatályba, átdolgozás alatt (Világgazdaság)Hatályba lépett 2025. november 25-én; a magyar szabályok még nem változtak (EUR-Lex). A B kategóriát érintő főbb pontok:
A hivatalos, hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizhető, az uniós jogszabályoké az EUR-Lex oldalon. Vitában ezekre érdemes hivatkozni.
| Jogszabály | Mit szabályoz |
|---|---|
| 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) | Sebesség (26. §), rakomány, túlnyúlás (47. §), vontatható pótkocsi (48. § (11)), elromlott jármű vontatása (57. §), össztömeg fogalma (1. számú függelék u) pont) |
| 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet | Jogosítvány-kategóriák (2. melléklet 9–12. pont), a 96-os kód (8. melléklet), kezdő vezetői engedély (6. §) |
| 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet | A járművezető-képzés és a vizsgáztatás részletes szabályai (B + 96, BE) |
| 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet | Méretek (5. §), vontatás műszaki feltételei (21–22. §), tűzoltó készülék (107. §) |
| 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet | Járművezető-képzés és vizsga |
| 36/2017. NFM rendelet | Túlméretes, túlsúlyos járművek |
| 45/2020. (XI. 28.) ITM rendelet | E-matrica díjkategóriái (D1, D2, U) és díjai (8. §) |
| 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet | Díj ellenében végzett közúti árutovábbítás, fuvarozói engedély (3. §, 7. §) |
| 2009. évi LXII. törvény | Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás |
| 1991. évi LXXXII. törvény | Gépjárműadó; adóalap pótkocsinál és lakókocsinál (6. §) |
| 2006/126/EK és (EU) 2025/2205 irányelv | Uniós jogosítvány-kategóriák |
| 1999/37/EK irányelv | A forgalmi engedély mezőkódjai (F.2, G, O.1, O.2) |
| 561/2006/EK rendelet | Vezetési idő, menetíró |
| 1071/2009/EK rendelet | Fuvarozói engedély |
Három adatcsoport, egy válasz, jogszabályi hivatkozással.